2015 áprilisában a Koreai Elektronikai Technológiai Intézet (KETI) bejelentette egy ultravékony OLED elektróda anyag gyártását mobil eszközökhöz. Ennek az elektródaanyagnak a különlegessége, hogy több mint ezer hajlítási folyamat után is képes megőrizni elektromos tulajdonságait.
Az intézet szerint az OLED elektróda anyagának lehetővé kell tennie például olyan okostelefonok gyártását, amelyek papírként hengerelhetők vagy teljesen hajtogathatók. A tömegtermelésről jelenleg tárgyalnak a főbb koreai vegyipari gyártókkal. A tervek szerint ezeket a teljesen összecsukható okostelefonokat a következő két évben kereskedelmi méretekben elérhetővé teszik.
Az ITO túl költséges és rugalmatlan
Mostanáig az indium-ón-oxid (ITO) fontos "összetevője" volt ezeknek a termékeknek az okostelefonok és táblagépek érintőképernyős kijelzőjében. Ez azért van, mert az ITO-alapú érintőképernyős kijelzőket kiváló fényerő és vezetőképesség jellemzi. Mivel azonban az ITO-nak számos hátránya van az új technológiai termékek számára - mint például a drága gyártási költségek és a felület törékenysége -, ez már nem opció a tervezett új technológiák számára.
Manapság a hangsúly egyre inkább az ezüst nanohuzalon alapuló elektródanyagok felhasználásán van. Ez azért van, mert ez az anyag jobban megfelel a rugalmas OLED kijelzőknek.
Ezüst nanohuzal, amely jól alkalmas tömeggyártásra
A koreai KETI Intézet ezüst nanohuzalt használ "bemenetként" egy polimer hordozón a tervezett tömeggyártáshoz, majd plazmasugárzással beállítja a felületi érdességet annak érdekében, hogy elfogadható hatékonysági szintet érjen el, hasonlóan az ITO-alapú OLED kijelzőkhöz.
ITO kontra ezüst nanohuzalok
Az indium-ón-oxiddal (ITO) összehasonlítva számos tényező szól az ezüst nanohuzalok (SNW) használata mellett.
A nem ITO-alapú átlátszó vezetőkkel felszerelt termékek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a piac számára. A KETI tervezett projektjéről további információk az intézet honlapján, a referenciánkban megadott URL-en találhatók.
